A VisiCalc nevű program volt a mikroszámítógépekre kifejlesztett első táblázatkezelő. Dan Bricklin és Bob Frankston fejlesztette 1979-ben.
A személyi számítógépek iparága a 70-es évek végén kezdett fellendülni, az ára 300-3000$ között volt, 3 gyártó dominált: Radio Shack (TRS-80), Apple Computer és Commodore. Leginkább még játékokra használták a számítógépeket (a legnépszerűbbek a sakk, Blackjack, Star-Trek volt).
Ugyanakkor kezdett erősödni az igény az üzleti felhasználásra, főleg pénzügy-könyvelés területén. Ez indította el azt a folyamatot, hogy egyre többen – akár hobbi szinten is – megpróbálkoztak a programozással.
A VisiCalc ötlete
A VisiCalc gondolata Dan Bricklintől származik, kezdetben „Calcu-ledger”-nek (~ Főkönyv-számító) hívta. Akkor ez volt a legjobb ötlet, bár túlságosan ‘könyvelősen’ hangzott, ami a nem könyvelők számára nehéz használatot sugallt. Később VisiCalcra változtatták a nevet.
Az első ötlet akkor merült fel Danben, mikor több órás számolgatás után rájött, hogy már az elején elhibázott valamit, így a teljes számítás téves lett. „Milyen jó lenne egy csoda-papír, ahol könnyen átírhatnám az első értékeket, és automatikusan újrakalkulálódna minden… Nem bánnám azt se, ha százszor kellene végigmennem a számoláson. Bárcsak lenne egy gépi táblázatkezelőm…” gondolta magában.
Dan saját weboldalán így meséli el az eseményeket, a továbbiakat onnan fordítottam:
Az „elektronikus táblázat” elkészítésének ötlete nekem jutott eszembe 1978 tavaszán, amikor a Harvard Business School (Üzleti Iskola) hallgatója voltam, és az MBA diplomámon dolgoztam. Ültem az Aldrich Hall 108-as termében, és álmodoztam.
„Képzeld el, ha a számológépnek lenne alul egy labdája, mint az egérnek …” (Korábban láttam Doug Engelbart új egerének a bemutatóját). „… ha lenne hozzá egy heads-up kijelző, mint a vadászrepülőgépnél, láthatom a virtuális képet magam előtt.
Csak mozgatom az egér/billentyűzet-számológépet az asztalon, beütök néhány számot, összegzem és elvégzek néhány számítást, és megjelenik a válasz: ‘10% lesz jól!’ – Abban az időben 10% volt mindig a válasz, amikor nem tudtuk elvégezni a nagyon bonyolult számításokat.”
A VisiCalc tervei
1978 nyarán – az MBA program első éve után – Martha Szőlőjében biciklizve úgy döntöttem, hogy folytatni akarom ezt az ötletet, és igazi eladható terméket akarok létrehozni, miután befejeztem a diplomát.
1978 őszén beadott marketing dolgozatában már a Calcu-Ledger tervét fejtette ki.
Végül az elképzelésem realisztikusabb lett, és a heads-up kijelző helyett normál képernyőt kapott. Kipróbáltam a termék prototípusát a Business School video terminálján. (A prototípuskészítés remek eszköz, hogy a tervezési problémák megoldására ösztönözzön.)
Ekkor alakult ki a számok, szövegek elhelyezésének módja, és a cellák sorokba, oszlopokba lettek rendezve. Itt döntöttem el, hogy lesz külön állapotsor, amely az eredmények mögötti képleteket mutatja.
Egér helyett inkább a nyilakat használtunk: ekkor még csak 2 gomb volt a gépeken (jobbra-balra), és a Space megnyomásával lehetett vízszintesről függőlegesre váltani.
Az első prototípust egy hétvége alatt készítettem el, Apple Basic-ben írtam. Még nem lehetett görgetni, de már tartalmazott oszlopokat és sorokat, voltak cellakoordináták (pl. B14) és tudott számolni.
Az első verzió 5 oszlopból és 20 sorból állt, majd a piacradobásig 254 sorra és 63 oszlopra bővült.
Az Excel alapjai ma is hasonlóan működnek.
Ha még kevésbé ismered az Excelt, kezdd itt a tanulást:
Excel alapok – Ismerkedés az Excel programmal
Alap szintű Excel feladat megoldása lépésről-lépésre
Pontosan megterveztük a program működését, ehhez folyamatábrákat készítettem, amelyek megmutatják, mi történik, ha különféle gombokat nyomunk meg.
Dan Fylstra, aki egy évvel korábban diplomázott a Harvard Business School-on, és egy számítógépes szoftvert gyártó céget vezetett, üzletet kötött barátommal, Bob Frankstonnal és velem. Az alapokat a massachusettsi Joyce Chen éttermében, vacsora közben dolgoztuk ki.
A VisiCalc paici bevezetése
Bob és én létrehoznánk a programot, és Dan társasága, a Personal Software árulná. Ez a „szerző / kiadó” megállapodás népszerűvé volt ezidőtájt a szoftveriparban.
Mi a nettó haszon 35,7% -át kapjuk a normál eladások, és 50% -át az OEM (számítógépgyártó) értékesítések után. Úgy emlékszem, hogy a termék indulási ára 35 dollár volt – ami az akkor népszerű számológépekkel megegyezett.
Ezek a jutalékok akkor magasnak számítottak, de a Personal Software alapítói MBA-k és számítógépes szakemberek voltak, és meglátták a termékben rejlő potenciált. A személyi számítógépekhez tartozó szoftverek legnagyobb kiadói voltak abban az időben, amit elsősorban a népszerű MicroChess programnak köszönhettek.
Bob és én végül úgy döntöttünk, hogy alapítunk egy saját céget: a Software Arts Inc. 1979. január 2-án született. A VisiCalc programot ennek keretében kezdtük fejleszteni és forgalmazni.
A VisiCalc programot 1979. október 17-én dobták piacra, így később ez lett a Táblázatkezelők Világnapja.
Zárszó – a Táblázatkezelők térhódítása
Mivel nem védették le a VisiCalc-t (ennek okáról itt olvashatsz), hamarosan elárasztotta a piacot a többi táblázatkezelő, a VisiCalc pedig 1985-ben be is fejezte pályafutását.
A legnépszerűbb program az Excel lett! 🙂
Tudj meg többet az Excelről
Ha szeretnél konkrét gyakorló feladatokat, és személyre szabott tippeket kapni, akkor gyere el (vagy küldd el a munkatársaidat) egy egyéni Excel tanfolyamra! Ha inkább egy támogató közösséget szeretnél, ahol bármikor felteheted a kérdéseid, akkor csatlakozz az ExcelTitok VIP Klubba!
