Diagram fajták az Excelben

Ebben a cikkben megmutatom a leggyakoribb diagram fajták jellemzőit, és azok használatát. Egy jól megválasztott diagram segít az adatok könnyebb értelmezésében. Egy táblázatban szereplő 5-10-20 adatot nehéz lehet kibogarászni, a diagram viszont látványosan mutatja a tendenciákat, arányokat.

A legnépszerűbb diagram fajták: oszlop- (vagy sáv-), vonal- és kördiagram.

1. Oszlopdiagram

Hatásosan szemléltetheted az egyes elemek összehasonlítását, úgy hogy az értékeket oszlopokkal ábrázolod.

Mikor használj oszlopdiagramot?

A legelterjedtebb és legszélesebb körben használható típus, gyakorlatilag bármikor használhatod.

  • Termékek, évek összehasonlításánál
  • Sorrendbe nem állított neveknél (például földrajzi nevek vagy személynevek)
  • Különböző skálák eredményének ábrázolásánál

Több alaptípusból választhatsz forma és elhelyezés szerint is:

  • Csoportosított elrendezésnél egymás mellé kerülnek az oszlopok. Ilyenkor az egyes tételeket tudod összehasonlítani. Bármelyik oszlopot tudod viszonyítani a többihez.
  • Halmozott oszlopdiagramnál egymás tetejére kerülnek a téglalapok. Ebben az esetben a részösszegeket fogod tudni összehasonlítani, de azért nagyjából le tudod olvasni az egyes elemek nagyságát is.
  • 100%-ig halmozott diagram a megoszlás (arányok) változását szemlélteti, azaz a konkrét mennyiséget nem látod. Több kördiagramot nehéz összehasonlítani, ilyenkor hasznos ez a típus.

Bár a beépített sablonok között több látványos diagram típust is találsz, érdemes az egyszerűbb, kétdimenziós oszlopdiagramokat választani. Ábrázolásban is igaz, hogy a kevesebb több.

Tipp: Ha két adatsort hasonlítasz össze (pl. terv-tény), mindig a csoportosított (egymás mellé helyezett) típusokból válassz!

Itt bővebben is írtam arról, hogy mi a különbség a csoportosított és halmozott oszlopdiagram között.

2. Vonaldiagram

Az adatokat pontokkal jelöli és egy vonallal köti össze. Leginkább az adatok időbeli változásának és a trendek ábrázolására alkalmas.

Mikor használj vonaldiagramot?

  • Időbeliség, trendek szemléltetésénél, például napok, hónapok, negyedévek vagy pénzügyi évek összehasonlításánál,terv-tény kontrollnál, részvényárfolyamok alakulásánál.
  • Amikor 2 nagyon eltérő adatotot szemléltetsz (akár különböző skálázással), akkor eltérő diagram fajták segítségével is meg szokták különböztetni az adatokat, jellemzően oszlop- és vonaldiagrammal.

Az időegységek a vízszintes, az értékek pedig a függőleges tengely mentén jelennek meg.

Vonaldiagramnál is választhatod a halmozott és 100%-ig halmozott elrendezést.

Tipp: Ha nem tetszenek a szögletes vonalak, görbítsd meg!

3. Tortadiagram vagy kördiagram

Az adatok százalékos megoszlását jelenítheted meg. A diagram a tételek arányát a teljes összeghez viszonyítva kiszámolja, és ennek megfelelően ábrázolja.

Mikor használj tortadiagramot?

  • Ha csak egyetlen adatsort szeretnél ábrázolni
  • Fontos a tételek egymáshoz viszonyított aránya, az egyes kategóriák a teljes torta részeit jelképezik
  • Az értékek között nincs negatív szám és nulla, és csak 5-6 adatod van.

Tipp: Írd ki a pontos %-ot az ábrára!

4. Sávdiagram

A sávdiagram tulajdonképpen az oszlopdiagram függőleges változata, ugyanúgy tételek összehasonlítására szolgál.

A kategóriák függőlegesen, az értékek pedig vízszintesen jelennek meg.

Mikor használd?

  • Ha a tengelyek felirata hosszú
  • Például országok összehasonlításánál, korfánál, projekt-menedzsmentben az ütemezés szemléltetésére

5. Területdiagramok

A területdiagram ugyanaz, mint a vonal, csak a vonal alatti teljes terület ki van töltve.

Mikor használd?

  • Amikor a vonaldiagramot is használhatnád
  • De csak akkor, amikor a vonalak nem keresztezik (nagyon) egymást

A vonalhoz hasonlóan itt is létezik halmozott és 100%-os változat.

6. Pontdiagram (XY)

A pontdiagram több adatsor számértékei közötti viszonyt ábrázol, úgy, hogy az egyik számsort a vízszintes tengelyen (x) és a másik számsort a függőleges tengelyen (y) ábrázolja.

A diagramon ennek a 2 értéknek a metszete fogja meghatározni a pontok helyét, amelyek szabály-talan közönként, illetve csoportokban jelennek meg.

A tendenciát, összefüggést a pontok sűrűsödése fogja jelezni.

Mikor használd?

  • tudományos, statisztikai vagy műszaki adatok, mérések ábrázolására és összehasonlítására. Például van-e összefüggés a csapadékmennyiség és a szennyezettség között, az árak és az eladott darabszámok között.
  • sok adatpontot szeretnél összehasonlítani az időtől függetlenül: nem a mérés időpontja számít, hanem maga az eredmény
  • a vízszintes tengely értékei nem egyenletesen helyezkednek el

7. Buborékdiagram

A pontdiagram 3 dimenziós változata, ahol a pont vagy buborék méretével egy harmadik tulajdonságát is szemléltetheted.

A buborék méretének a piaci részesedést, potenciált vagy egyéb hatékonysági mutatót válassz.

Így könnyen eldöntheted, hogy mely szegmenssel érdemes a jövőben foglalkoznod.

8. Sugárdiagram

Sugárdiagrammal több adatsor értékeit hasonlítod össze, jellemzően olyan szempontok szerint, amelyeket nehéz egymáshoz viszonyítani.

Jellemzően nem számokat, hanem különböző tulajdonságokat hasonlítasz össze.

Végül a vonalak által behatárolt terület segít a döntésben.

Mikor használd?

  • Összehasonlításoknál, pl. hogyan változott fogyasztók preferenciája 5 különböző szempont szerint (sugarak) egyik évről a másikra (színek)
  • Döntési helyzetben, ha több szempont szerint értékeled az egyes opciókat, például projektek vagy személyek között kell döntened

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük